A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 őszén harmadik alkalommal mérte fel a lakosságnak a műsorterjesztési szolgáltatásokkal, illetve szűkebben a digitális televíziózással és rádiózással összefüggő ismereteit és elvárásait.
Hírközlési szolgáltatások és megítélésük
1. A 2008. szeptemberi, illetve a 2007. júniusi lakossági kutatás eredményei alapján az elmúlt bő egy éves időszakban a hírközlési és műsorterjesztési szolgáltatások több részpiacán az előző időszakhoz képest lassult a növekedés, hiszen a vezetékes (PSTN) hangszolgáltatást, a kábelhálózaton nyújtott telefonszolgáltatást, illetve a kábeltelevíziós műsorszolgáltatást egyaránt kevesebb háztartás vette igénybe idén szeptemberben, mint tavaly nyáron.
2. A növekedés motorjának továbbra is a mobil hangszolgáltatás és a különböző hozzáférési technológiákon nyújtott szélessávú szolgáltatás tekinthető, de jelentős volt a bővülés a DigiTV (digitális műholdas televízió) esetében is.
3. A műsorterjesztés piacán kissé csökkenő lendülettel, de folytatódott a DigiTV piaci térhódítása az egyéb platformok és szolgáltatások rovására. A digitális átállás szempontjából érdemes kiemelni, hogy a szoba- vagy tetőantennával (is) rendelkező háztartások száma mindössze 60 ezerrel, aránya pedig 1,6 százalékponttal (29,3%-ra) mérséklődött. A kizárólag földfelszíni vételi móddal rendelkező háztartások esetében stagnálást mutatnak az adatok: a tavalyi 23,3%-kal szemben idén ősszel a háztartások 23,6%-a nyilatkozott úgy, hogy kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkezik.
4. Otthoni internet eléréssel 2008 őszén a háztartások 35,7%-a rendelkezett, szemben a 2007. júniusi 30,8, illetve a 2005 őszi 19%-kal. A növekedés tehát továbbra is jelentős, de az előző időszakhoz képest lassuló ütemű. A kábelinternet növekedési dinamikája kétszeresen felülmúlja az ADSL-ét; a két technológia fej-fej mellett halad: mindkettő 630 ezer fő körüli előfizetői táborral rendelkezik a háztartások körében. Jelentősen bővült a mobil-internet előfizetők tábora.
5. A számítógéppel rendelkező háztartások 44,6%-os aránya az elmúlt évben nem bővült, azaz az internetes piac természetes „tartalékának” tekinthető offline PC-s háztartások aránya 9 százalék alá csökkent.
6. Az elkövetkező 1-2 éven belül a háztartások 7%-a tervez internet-előfizetést, legnagyobb arányban (39%) kábelinternet, illetve (32%) ADSL technológián, de folytatódik a mobilinternet részesedésének növekedése is (15%). A jelenlegi internet-előfizetők körében is elmozdulás várható a kábeles, a mobil és az egyéb hozzáférési módok javára – az ADSL rovására.
7. A „vélelmezett lefedettség” szempontjából három szolgáltatás tekintetében figyelhető meg markáns növekedés a vizsgált időszakban: a KTV hálózatokon nyújtott internet és telefon szolgáltatás, valamint a DigiTV szolgáltatása esetén idén szeptemberben 13-18 százalékponttal többen gondolták úgy, hogy a háztartásuk számára elérhető az adott szolgáltatás, mint 2007 nyarán.
8. Jelenleg a teljes lakosság 23,2%-a, illetve a kábeltelevíziós előfizetők 39,1%-a tudja úgy, hogy lakóhelyén van lehetősége digitális kábeltelevíziós szolgáltatás igénybe vételére. A digitális szolgáltatás elérhetőségét vélelmező kábeltelevízió-előfizetők mindössze 21,1%-a veszi igénybe ténylegesen a szolgáltatást.
9. A távközlési szolgáltatások fogyasztói árpercepciója tovább javult, de a fogyasztók – az internet kivételével - annak ellenére is kisebb árnövekedést érzékelnek, hogy a távközlési szolgáltatások árindexe 2004 óta évről-évre csökken.
10. A fogyasztók elégedettsége az elmúlt évben valamennyi hírközlési szolgáltatással kapcsolatban növekedést mutatott. A lakosság a mobilszolgáltatójával a leginkább elégedett, a legnagyobb mértékben a műsorterjesztőkkel nőtt az elégedettség. A 2007-es eredményekkel ellentétben 2008-ban a kábeltévés háztartások némileg elégedettebbnek mondták magukat, mint a havidíjas műholdas szolgáltatások előfizetői.
11. Az előző évi kutatáshoz képest 2008 szeptemberében valamennyi szolgáltatás esetében nőtt azon felhasználók aránya, akik egynél több számukra elérhető szolgáltatót tudtak azonosítani az adott területen. Nőtt a választékkal való elégedettség is az adott szolgáltatást igénybe vevők körében.
12. A kábel- és a mobilinternet kivételével - valamennyi szolgáltatás esetében csökkent az egyes szolgáltatásokról rendelkezésre álló információkkal való elégedettség. A fogyasztók a mobiltelefon szolgáltatással kapcsolatos információkat ítélték a legkielégítőbbnek.
13. A kombinált (triple play) szolgáltatások iránti igény nem erősödött az elmúlt egy évben, viszont továbbra is leginkább a műsorterjesztőtől vennének igénybe ilyen szolgáltatást azok, akik nyitottak rá.
Televíziózási szokások
14. Kábeltelevíziós vagy IPTV-s (Internet Protokoll használatával nyújtott digitális televízió szolgáltatás) vételi lehetőséggel 2008 őszén a háztartások mintegy 59,5%-a rendelkezett, ami kis mértékű csökkenést jelez. Tovább bővült a fizetős műholdvevővel rendelkező háztartások köre: műholdas előfizetéssel mintegy 500 ezer háztartás rendelkezett.
15. A háztartások mintegy 30%-a (Körülbelül 1,3 millió háztartás) használja az analóg földfelszíni vételi lehetőséget, közülük 946 ezren (23,6%) még mindig kizárólag ezen a platformon tévéznek. A 2007-es felmérés idején arányuk 23,3% volt, vagyis az elmúlt egy évben nem csökkent a kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkező háztartások aránya.
16. Jelentős elmozdulás a 2007-es felméréshez képest, hogy felére csökkent a platformok „kereszt-használata”: a mintegy 4 millió hazai háztartás 92-93%-a csak egyfajta vételi lehetőséggel él (2007-ben ez az arány még 87-88% volt). A legelterjedtebb kiegészítő vételi módnak a földfelszíni analóg vétel számít.
17. A 2007-es és a 2008 őszi felmérés alapján a televízió vételi módok változásának fő tendenciái az elmúlt évben, és a várható irányvonalak a következő két évben:
• a kábeltelevíziós előfizetőszám az elmúlt egy év enyhe visszaesése után várhatóan stagnál, a platform részesedése 60% körül stabilizálódik;
• ezen belül folyamatosan bővül a digitális kábeltelevíziós szolgáltatást igénybe vevők száma és aránya;
• a fizetős műholdas platform – elsősorban a DigiTV gyors felfutásának köszönhetően – részesedése mintegy harmadával, 12%-ra nőtt az elmúlt évben, és a bővülés – ha lassuló ütemben is, de – várhatóan folytatódik. 2010-re várhatóan 560 ezer háztartás használja majd ezt a vételi módot (14%-os részesedés);
• az IPTV már „megjelent a térképen”, az elkövetkező két évben a jelenlegi hétezres előfizetőszám várhatóan megközelíti a 100 ezret;
• folytatódik az egyéni parabola antennával rendelkezők lassú lemorzsolódása;
• a kizárólag földfelszíni vétellel rendelkezők száma némileg tovább csökken, de – a digitális földfelszíni vételt is beszámítva - 20% körül stabilizálódik;
• a digitális földfelszíni vétellel rendelkezők számának előrejelzését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a szolgáltatás tartalma jelenleg még nem ismert, és a potenciális igénybe vevők jelentős része jelenleg nem is ismeri ezt a platformot.
18. A tartalomkínálattal kapcsolatban általános elégedettség figyelhető meg.
19. A sokcsatornás csomagok átlagos ára 2008 őszén a felmérés szerint 3 879 Ft volt, ami mintegy 100 forintos csökkenést jelez. Az átlagár a kábeles csomagok esetében gyakorlatilag változatlan, a műholdasoknál viszont több mint 10%-os a csökkenés.
20. A kedvenc csatornák az m1 mögötti negyedik helyen a Duna TV váltotta a Viasat 3-at, amelyet 2008-ban a Spektrum is megelőzött.
21. A magyar háztartások 98,9%-a rendelkezik működőképes tévékészülékkel. Egy háztartásban átlagosan 1,63 db készülék található.
22. Az egy évvel ezelőtti 93%-ról idén szeptemberre 87%-ra csökkent a kizárólag hagyományos képcsöves készülékkel rendelkezők aránya: a korszerűbb készülékek (LCD, plazma, projektor, stb.) terjedése az utóbbi egy évben felgyorsult.
23. A felmérés szerint a mintegy 504 ezer nem hagyományos készülék közül 23,2% (117ezer) a Full-HD, illetve 22,4% (113 ezer) a HD-Ready.
24. A háztartásokban lévő televíziók átlagosan 6,7 évesek (2007-ben 7,1 év volt ez az érték). 2008 őszén a háztartások 15%-a tervezte új tévékészülék vásárlását a következő egy-két évben. A készülékvásárlásra fordított kiadások összértéke 2008-2010-es időszakban 60-80 milliárd forintra becsülhető.
Digitális attitűd és várakozások a televíziós piacon
25. A felnőtt lakosság 53%-a (2007: 40%) hallott már arról, hogy 2012 januárjáig megváltozik a földfelszíni műsorszórás rendszere, és 55%-a hallott a digitális földfelszíni sugárzás 2008-as indulásáról.
26. A legkevésbé tájékozottak mindkét kérdésben éppen a legérintettebbek: azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol csak földfelszíni vételt alkalmaznak a tévézéshez.
27. A digitális átállástól a lakosság háromnegyede a képminőség javulását reméli, és mindössze 36% bízik abban, hogy több csatornát lehet majd ingyenesen fogni. A lakosság 46%-a attól tart, hogy fizetőssé válnak az eddig ingyenesen fogható csatornák, ugyanakkor ma már kétharmaduk tisztában van azzal, hogy a jelenlegi TV-készülék nem alkalmas a digitális vételre, és kiegészítő set-top boxot vagy integrált készüléket kell beszerezni.
28. A televíziónézők interaktivitás iránti igénye továbbra is mérsékelt.
29. Az új szolgáltatások közül a leghasznosabbnak a tökéletes kép- és hangminőséget tartják, ezt követi a műsorok tetszőleges időpontban történő nézhetősége, a széles képernyős, nagyfelbontású műsorszolgáltatás, és a több prémium csatorna, az igény szerinti videózás (VoD) és a gyorsabb teletext.
30. A digitális szolgáltatások fizetőképes kereslete jelenleg még korlátosnak tűnik: a fogyasztóknak átlagosan csak 15-40%-a lenne hajlandó többletköltséget (jellemzően ezer, de legfeljebb kétezer forint körüli összeget) vállalni az általa egyébként vonzónak tartott új szolgáltatásért.
31. A DVB-T szolgáltatások iránt a legkisebb nyitottság a kizárólag földfelszíni vételi móddal rendelkező háztartások körében tapasztalható.
Mobiltévés kilátások
32. A mobilkészülékek 30%-a 3 éves vagy idősebb, 35%-a 2-3 éves és egyharmada 1 éves vagy újabb. A mobiltulajdonosok több mint egyharmada, 2,26 millió fő két éven belül készüléke lecserélését tervezi, többségük a 40 ezer forint alatti kategóriában keresi új mobilját.
33. A Magyarországon jelenleg használatban lévő mobilkészülékek csaknem kétharmada - alkalmas többletszolgáltatások nyújtására, ám az ilyen készülékkel rendelkezőknek is csak kevesebb mint 10%-a használja ezeket a funkciókat, és az új készülék vásárlását tervezők körében is csak 10% alatti azok aránya, akik fontosnak tartják e funkciókat.
34. Mobil televíziózásra a készülékek 8,8%-a használható, de az ilyen készüléket maguknál tudó felhasználóknak csak 13,6%-a (mintegy 80 ezer fő) próbálta már ki ezt a lehetőséget, és 10% körüli azok aránya, akik ezt fontosnak tartják a következő telefonjuk funkciói között.
35. A felhasználók a mobiltelevíziós telefonok esetében a hosszú akkumulátoridőt tartják a legfontosabb paraméternek, ezt a jó kép- és hangminőség, a nagy kijelző, a megszakításmentes vételi lehetőség, a könnyű kezelhetőség, és az ingyenes kipróbálás lehetősége követi.
36. A megkérdezettek becslése szerint a mobiltévét elsősorban utazás közben vagy ügyintézésre várakozás közben fogják használni.
37. A jelenleg mobiltelefont használó felnőtt lakosok 36,7%-a (2007-ben 46%-a) próbálná ki szívesen a mobil televíziózást, további 0,9% már ki is próbálta.
38. A mobilkészüléken kedvezőbb fogadtatásra számíthatna egy nem-lineáris audiovizuális ajánlat: a többség szeretné mobilján tetszőleges időpontban megnézni kedvenc műsorát (61%) és csak 28% igazodna inkább a kiadott műsorrendhez.
39. A mobiltévézés iránt nyitott lakosok a telefonon híreket (80%) néznének legszívesebben, ezt követik a mozifilmek, a zenei programok, ismeretterjesztő műsorok, a sport vagy életmód műsorok. A legkisebb – bevallott – érdeklődés a felnőtt tartalmak (28%) és a gyermekműsorok (27%) iránt mutatkozott).
40. Mintegy 1,77 millió fő volna hajlandó fizetni is valamennyit a mobiltelevíziózásért. A válaszadók 25%-a ezer forintnál kevesebbet, 30%-a pedig 1-2 ezer forintot volna hajlandó áldozni e célra havonta. Kétezer forintnál többet 11% fizetne, ezen belül 5 ezer forint feletti fizetési hajlandóságról 1,9% nyilatkozott.
Rádiózás ma és holnap
41. Magyarországon a felnőtt lakosság 77%-a szokott rendszeresen vagy esetenként rádiót hallgatni, leggyakrabban otthon vagy autózás közben.
42. Nem változott a leginkább kedvelt rádiók sorrendje: az országos kereskedelmi, illetve közszolgálati adók állnak az élen: a Sláger, a Danubius, a Kossuth, a Petőfi és a Juventus.
43. A rádiós műsorkínálattal a fogyasztók többsége elégedett: 95,3% (2007-ben 90,5%) nem nevez meg olyan rádióadót, amelyet szívesen hallgatna, de jelenleg a lakóhelyén nem fogható.
44. Miközben az országos és a helyi csatornaválasztékkal, az adások technikai és tartalmi színvonalával a válaszadók jelentős többsége elégedett, a műsorokat megszakító reklámok sokakat bosszantanak.
45. Az internetes rádióhallgatók száma egy év alatt megduplázódott: a 2007-esi 484 ezerről 980 ezerre nőtt. Közülük 400 ezren hallgatnak olyan hazai rádiócsatornákat, amelyeket a „hagyományos”, nem internet-alapú rádión nem.
46. A rádiózás továbbra is jellemzően passzív tevékenység: a válaszadók kevesebb, mint 1%-a szokott rendszeresen „beavatkozni” (kívánság, SMS, betelefonálás) valamilyen módon a műsorok alakulásába, jellemzően egy-egy zenei kéréssel.
47. A digitális rádiózásról a felnőtt lakosság kevesebb, mint egyötöde hallott, és az ő információik is hiányosak e téren.
48. A digitális szolgáltatások iránt egyelőre csekély a nyitottság. Leginkább a CD minőségű sztereóhangzás érdekli a közönséget, nagy az érdektelenség viszont a nagyobb interaktivitás, a chatelés (csevegés), fórumozás iránt.
49. A digitális rádiós szolgáltatások iránt érdeklődők 44%-a semmilyen beruházásra nem volna hajlandó a szolgáltatás igénybe vétele érdekében. A digitális készülékre áldozni hajlandók többsége 5 ezer forintnál kevesebbet költene, és mindössze 2%-nak érne 20 ezer forintnál is többet ez a lehetőség.
50. A digitális rádiózás bevezetése során fontosabb feladatnak tűnik a fogyasztói igények felkeltése, mint a már meglévő kereslet kielégítésére irányuló erőfeszítések.
Többórás válogatás után megszületett a Magyar Televízió döntése: az idén Mark képviselheti Magyarországot a moszkvai Eurovíziós Dalversenyen. Az öttagú szakmai zsűrinek az elmúlt három hét alatt beérkezett százöt dalból kellett kiválasztania azt, amelyik várhatóan megállja a helyét a rangos megmérettetésen. A dalt a Fonogram gálán, február 11-én hallgathatják meg élőben az m1 nézői.