Az első Kortárs Művészeti Fesztiválhoz hasonlóan az Égtájak Iroda „Vendégségben Budapesten” színházi sorozatának őszi idénye ebben az évben is beépült a Biennále programjába, s ily módon a külhoni magyar színpadművészet legfrissebb alkotásai és legjelentősebb alkotói még nagyobb műfaji változatosságban mutathatják be, milyen sokszínű és magas színvonalú a magyar teátrumi élet szerte Közép-Európában. Érdekes, hogy amíg két évvel ezelőtt inkább kortárs műveken alapuló színpadi alkotások lehettek jelen, ezúttal főként klasszikusok korszerű feldolgozásai között válogathatunk.
Ugyanez mondható a Biennále színpadművészeti programsorozatát nyitó „Nagy József Regionális Kreatív Műhely” ősbemutatójáról is. Bár az 100 tű hossza című, élő zenével előadott színielőadás kétségtelenül a vajdaságiak legújabb egyedi alkotása, ugyanakkor a méltán világklasszisként tisztelt Nagy József társulatának összetétele, alkotótársainak, illetve az élő zenét előadó művészeknek a köre, a mozgásművészeti produkció témája, dramaturgiája, motívumai, stílusa és filozófiája összehasonlíthatatlanul az „élő klasszikus” Nagy Józsefet fémjelzik.
A prózai színházművészetet a nagyszínpadon három rangos határon túli magyar társulat reprezentálja. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának, Bocsárdi Lászlónak legújabb rendezése Molière A mizantrópja, amelynek címszerepét Pálffy Tibor alakítja. További jó hír a szentgyörgyi társulat és a színpadi különlegességek kedvelőinek - főként a Jászai-díjas művész Magyarországon is nagyszámú rajongó táborának -, hogy Pálffy Tibor saját rendezésében és izgalmas előadásában Beckett Az utolsó tekercs című monodrámája is megtekinthető a Fesztivál keretében. A mizantrópban pedig viszontláthatjuk a legutoljára Yvonne burgundi hercegnő Fülöpjeként nagy sikert aratott Mátray Lászlót, és a Gombrowicz-abszurd emlékezetes címszereplőjét, a szintén népszerű Kicsid Gizellát is. Az ő szerepét, Céliménte-t a kolozsvári Mizantrópban annak idején az a Gajzágó Zsuzsa játszotta, aki a sepsiszentgyörgyi előadásban „Arsinoé” lett. A Tamási Áron Színház legfrissebb bemutatóját a budapesti közönség láthatja először!
Ezúttal Shakespeare- és Csehov-darabot mutat be Budapesten a Biennálét záró Kolozsvári Magyar Színház. A minden tekintetben időszerű III. Richárdot Bogdán Zsolt briliáns címszereplésével - amely nemrég a Gdanski Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon is messzire hangzó sikert aratott - Tompa Gábor rendezte csakúgy, mint a Három nővért, amely az idei UNITER-Gálán elnyerte a Román Színházművészeti Szövetség „az év legjobb előadásának” és „a legjobb rendezésért” járó díjait. (Egyébként a díszlettervért Both András, a Mását játszó Kézdi Imola, a Versinyint alakító Bogdán Zsolt, Andrejért Hatházi András és Nataljáért Skovrán Tünde ugyancsak UNITER-díjra voltak jelölve, akárcsak a sepsiszentgyörgyi Yvonne, burgundi hercegnő és rendezője, Bocsárdi László, díszlettervezője, Bartha József, valamint Mátray László és Pálffy Tibor.)
Szlovákiát most is a Komáromi Jókai Színház képviseli. Az erdélyi Tamási Áron Énekes madár című színjátékát a felvidéki művészekkel a kárpátaljai Vidnyánszky Attila vitte színre elgondolkodtatóan szórakoztató, igazi „vidnyánszkys” stílusban. A kiváló fiatal rendező Czajlik József hazatérését jelzi viszont Szophoklész Antigonéjának egyszerre antik és nagyon mai, elidegenített és mégis bensőséges felfogása.
A Biennále keretében Czajlik egy másik rendezése is megtekinthető a FÉSZEK Művészlub Kupolatermében. A csak rövid ideje működő dunaszerdahelyi Epopteia Műhely Társulás Gál Tamás előadásában tavaly óta méltán visszhangos sikerrel játssza Jevgenyij Griskovec Hogyan ettem kutyát? című drámáját.
A Kupolaterembe ezen kívül is több különleges kamaraelőadásra érdemes jegyet váltani. A kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet címmel egy 16 gyermekes csángó asszony vallomását adja elő, mely egyszerű, szinte eszköztelen, őszinte és természetes: igazi katartikus élményt nyújthat. A szatmárnémeti Harag György Társulat színészének, Rappert Gábornak zenés Cseh Tamás estje pedig a nyáron elhunyt és a határon túl szintén közkedvelt művészre emlékeztet.
Néhány éve Budapesten is nagy szakmai és közönségsikert aratott a szabadkai Népszínház Záróra című előadása. Ezúttal – Kalmár Zsuzsa, Kovács Nemes Andor, valamint Ralbovszki Csaba kezdeményezésének, illetve Brestyánszki Boros Rozália dramaturgnak és Mezei Zoltán rendezőnek köszönhetően – egy kissé másfajta kamaradarabbal rukkoltak elő. Az Adieu, Bandi egy szerelmi háromszög története, amelynek „szögeiben” Léda, Ady Endre és Dodó”, azaz Diósi Ödön áll. Az Ifj. Kucsera Géza által megzenésített versek „eredeti költőjét” Kovács Nemes Andor személyesíti meg, akinek egyben ez a vizsgaelőadása.
Színházművészeti értékei miatt két zenés nagyszínpadi produkcióra is szeretném felhívni a figyelmet.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, a budapesti Katona József Színház nemzetközileg elismert főrendezője ugyan gyakran állít színpadra darabokat külföldön is, de határon túli magyar együttesnél mindeddig nem dolgozott. A világ egyetlen nemzetiségi operatársulata azonban októberben Ascher Tamás-rendezést visz közönség elé. A Kolozsvári Állami Magyar Opera Verdi Álarcosbál című új bemutatójának budapesti premierjét a Biennále keretében tekinthetjük meg. A karmester a szintén kolozsvári származású, Magyarországon élő Selmeczi György.
A Budapesti Operettszínház legnagyobb sikere Gérard Presgurvic Rómeó és Júliája, melyet Kerényi Miklós Gábor és alkotótársai tavasszal a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban is színre vittek, ahol eddig ez a műfaj valójában ismeretlen volt, ám a premier óta a román produkció iránti érdeklődés szinte vetekszik a magyarországiéval. Szakmai különlegessége, hogy most először került külföldi színpadra egy magyar musical produkció replika-változata. A Biennále keretében sort kerítenek egy rendkívüli kétnyelvű előadásra is a két intézmény művészeinek közös tolmácsolásában. A „román szereplők” között két magyarral is találkozhatunk. A Temesvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, a Budapesten ugyancsak népszerű, jelenleg szabadúszó színész Demeter András Lőrinc barátot játssza. A Tybaltot alakító bukaresti születésű, Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő pedig egyúttal a román nyelvű változat fordítója volt.
Darvay Nagy Adrienne
Színháztörténész-szakíró, Színházművészeti szaktanácsadó
