Kína vadonjai címmel hatrészes természetfilm-sorozatot vetít vasárnaptól az m1. A BBC-premier után alig másfél hónappal műsorra tűzött sorozat az első átfogó alkotás Kína élővilágáról, a kínaiak és természeti környezetük kapcsolatáról.
Kína a világ legősibb, s bőven több mint egymilliárd lakosával a legnépesebb civilizációja is egyben. Az idei nyári olimpiát rendező országot a nyugati világ leginkább roppant szociális és környezeti problémáiról ismeri. A kép pedig úgy lenne teljes, ha abban Kína természeti kincsei, több mint ötven etnikai csoportjának hagyományai, természet-közeli életformái is szerepelnének. Itt találjuk a világ legmagasabb hegyeit, hatalmas sivatagokat perzselő forrósággal és didergető hideggel. Trópusi esőerdői ritka élőlényeket rejtenek, füves pusztaságait nomád törzsek és vadállatok lakják, tengerei pedig a hatalmas környezeti terhelés ellenére is fajokban gazdagok.
Mindmáig azonban nem készült átfogó, az ország változatos tájait, vadvilágát, népcsoportjait bemutató dokumentumfilm. A műfaj legjobbjai, a BBC természetfilmesei ütötték az első rést a Nagy Falon: három évvel ezelőtt megállapodást kötöttek a kínai állami televízióval arról, hogy az olimpiára készülve koprodukcióban készítik el „Wild China” sorozatot. Az egyenként 60 perces epizódok a különböző tájegységekre koncentrálnak, bemutatják az emberek életvitelét, valamint az ott található állatokat és élőhelyeiket.
A felfedező túra a meleg, szubtrópusi délen indul, Jünnan tartományban. A vasárnapra műsorra tűzött első epizódban (A Sárkány szíve, július 20., 18.30) Dél-Kína hihetetlen formájú hegyeit, az ősi teraszos rizsföldeket és mai művelőiket ismerhetjük meg. Bár majdnem 300 millió ember él itt, a terület mégis egy természetvédelmi parkra emlékeztet. A rizstermelők máig bivallyal szántják földjeiket, betanított kormoránok fognak halat gazdáiknak, a folyókban pedig törpealigátorok és óriásszalamandrák élnek. A mészkőhegyek gyomrában barlangok százai húzódnak, s bár a denevéreken, fecskéken, majmokon túl nem egy közülük embereknek, sőt egész falvaknak nyújt menedéket, a barlangok többsége mégis feltáratlan.
A további epizódokból Földünk legészakibb fekvésű, ázsiai vad elefántok, nektármadarak és dongó méretű denevérek lakta trópusi erdejét (Az elveszett paradicsom, július 27.) majd az óriási kiterjedésű, szélsőséges éghajlatú Tibeti fennsíkot (Tibet, augusztus 3.) ismerhetik meg az érdeklődők. A sorozat negyedik része a Nagy Fal és a Selyemút vidékére, a Takla Makán sivatagba és a mongol sztyeppékre kalauzolja az nézőket (A Nagy Falon túl, augusztus 10.), az ötödik epizód pedig Kína központi területét, a Föld legnagyobb lélekszámú népcsoportja, a han népesség országát mutatja be (A pandák földje, augusztus 17.). A záró epizódból (A változás hullámai, augusztus 24.) Kína 14.500 kilométeres, sós mocsarakkal, apró halászfalvakkal és futurisztikus városokkal tűzdelt partvonalát ismerhetik meg a televíziónézők.
