Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy egészségi állapotuk átmeneti üzemzavarai nem feltétlenül jelentenek egyet a hosszadalmas kórházi benntartózkodással, vizsgálatokkal, műtétekkel. Az egynapos sebészeti osztályokon a betegek mindössze 23 órát töltenek el, beleértve a műtétet és az azt követő posztoperatív időszakot, majd otthonukba távozhatnak. Kevesebb fizikai fájdalom és lelki teher, kisebb fertőzésveszély, gyorsabb rehabilitáció – ezek az egynapos sebészet kulcsfogalmai.
Talán meglepően hangzik, de már a múlt század elején sem volt ismeretlen az egészségügyi ellátás fogalomkörében az egynapos sebészeti beavatkozás. Elsőként egy angol gyermekorvos végzett sikeres egynapos műtéti beavatkozásokat, majd két amerikai aneszteziológus „Surgicenter” néven alapította meg az egynapos sebészeti klinikai láncot az Egyesült Államokban. Az 1970-es évektől kezdődően a világszerte emelkedő magas kórházi költségek, a folyamatosan és gyorsan fejlődő orvostechnológia, és nem utolsósorban a betegek igénye hívta életre a gyors és betegbarát, úgynevezett ambuláns sebészeti eljárást. Hazánkban a fekvőbeteg gyógyintézmények egynapos sebészeti ellátását szabályozó miniszteri rendelet 1993-ban látott napvilágot. Az általános érdeklődés hiánya miatt azonban 2003-ban az egészségügyi reform keretében módosították a rendeletet, így azóta már egyéb egészségügyi szolgáltató is nyújthat egynapos sebészeti ellátást.
Nyereség a beteg és az orvos számára
Napjainkban egyre többen keresik fel az egynapos sebészeti intézményeket azok a páciensek, akik minőségi szolgáltatással, gyors műtéti beavatkozást követően a lehető leghamarabb szeretnének visszailleszkedni megszokott életükbe, munkájukba. Ahogy dr. Sántha Andrea, az Europ-Med egynapos sebészeti osztályának kézsebész főorvosa fogalmaz, az, hogy a beteg minimális ideig szakad ki a környezetéből, hogy a műtétet követő gyógyulási időszakot nem a sokak számára kellemetlen emlékeket idéző kórházi körülmények között kell eltöltenie, a gyors rehabilitáció első állomása. Tapasztalata szerint, betegei leginkább ezért választják az egynapos beavatkozást, szemben a hagyományos fekvőbeteg-ellátó intézményekkel, ahol egy egyszerű, rutinműtét is minimum 2-3 éjszakás benntartózkodással jár. Manapság szinte senki nem engedheti meg magának, hogy kisebb műtétek miatt akár hetekre is kiessen a munkából. A szakember számára pedig egyértelműen a gyors, hatékony beavatkozások lehetősége, a kiváló technikai háttér, a legmodernebb orvosi műszerpark, a gördülékeny csapatmunka, a betegekkel való folyamatos kapcsolattartás szól az egynapos sebészeti eljárás módszere mellett.
Kellemes, légkondicionált szobák, saját fürdőszobával
Az egynapos sebészeti osztályon ugyanúgy kezdődnek a napok, mint bármelyik hagyományos fekvőbeteg intézményben. Csak a folytatás alakul másként. De ne rohanjunk ennyire előre. A páciens a járóbeteg szakorvosi ellátásra érkezhet háziorvosi beutalóval vagy anélkül. A szakorvosi vizsgálaton, a diagnózis felállítása után az egynapos sebészeti beavatkozásra „alkalmas” beteg (az alkalmasságot néhány tényező befolyásolhatja: pszichés állapot, vérzési hajlam, BMI, a beteg rendezett otthoni szociális körülményei, stb.) kivizsgáláson vesz részt, ezt követheti a műtét konkrét időpontjának meghatározása. A műtét napján, reggel 8-kor kell jelentkezni, majd adategyeztetés és előkészítés után kerül sor a műtétre. Az ébredés már olyan posztoperációs, őrző szobában történik, ahol a szakemberek az esetleges szövődményeket is el tudják látni. Két-három óra elteltével, ha minden rendben van, kétszemélyes, légkondicionált, saját fürdőszobás szobákba kerül a beteg, s az egynapos ellátást követően otthonába távozhat. A zárójelentés minden esetben tartalmazza a műtétet végző szakorvos mobil telefonszámát, akit a paciens a legcsekélyebb problémával, kérdéssel is felhívhat. Természetesen ez nem helyettesíti az otthoni ellátást, hiszen egy frissen műtött beteg legalább 48 órás aktív figyelemre, ápolásra, segítségre szorul. Az egynapos sebészeti osztályok kitűnően képzett szakorvosai (sebész, érsebész, ortopédus, traumatológus, kézsebész, nőgyógyász, urológus, fül-orr-gégész, gasztroenterológus, szemész, plasztikai sebész szakorvosok) az utógondozás időszakában is segítséget nyújtanak, nyomon követik betegeik gyógyulási folyamatát, tanácsaikkal rendelkezésükre állnak.
A folyamatos új és jobb minőség keresése a cél
