Jancsi egy átlagos kisgyerek, eltekintve attól, hogy szilveszterkor született. Úgy éli a mindennapjait, mint bármelyik másik óvodás: felfedezi a körülötte lévő világot, legyőzi félelmének tárgyát, a szobájában villanyoltás után megjelenő baglyot, sőt, még bátran útnak is indul, hogy megvívjon az utcában lakó félelmetes sárkánnyal, aki, mint kiderül valójában papírból van.
A Naphegy Kiadó első, magyar szerzőpárostól megjelenő gyermekkönyve egy kisfiú, Jancsi hétköznapjaiba nyújt bepillantás.
Jancsi meséi hűen tükrözik a gyermeki fantáziavilágot, melyben remekül megfér egymással a valóság és a képzelet. Mint minden kisgyermek, a négyéves Jancsi is sajátosan dolgozza fel a vele történteket. Végigkövethetjük, amint megérti ki-kicsoda a népes családjában, vagy hogy hogyan mutathatja ki ő is érzelmeit, a pofon-és puszibolt segítségével.
A mulatságos, ám elgondolkodtató történeteket remekül megérti egy óvodás, ám a szülőknek is könnyed kikapcsolódást jelentenek, mivel Nádori Lídia stílusa mindkét korosztályt magával ragadja. A gyermekeket azért, mert rengeteget megtudhatnak a körülöttük lévő világról, a szülőket, pedig azért, mert ezek a kis mesék visszaröpítik őket abba világba, amelyről már talán réges-régen megfeledkeztek.
A szerző másik nagy érdeme, hogy gyakran „nyitva hagyja” a történeteket, ezáltal kiváltva az önálló, aktív értelmező szerepet a kisgyermekekből, és ösztönözve a szülőket az olvasottak továbbgondolására, a gyermekkel közösen történő feldolgozására.
A meleg színeket használó és érzelmeket hűen kifejező illusztráció Kun Fruzsina érdeme, aki ezzel további lehetőséget nyújt a mesék megértéséhez.
A 2008 áprilisában megjelenő könyv elgondolkodtató történeteivel és gazdagon illusztrált oldalaival igazi különlegességnek számít a hazai gyermekkönyvek között. Stílusa és humora miatt hamar a gyermekek és a szülők kedvencévé válhat.
