Bellini

Kérdések - válaszok, érdekességek, kulisszatitkok:
a Fonogram - Magyar Zenei Díjról a MAHASZ munkatársa, Jeszenszky Zsolt nyilatkozik

- Hogyan történik a szavazás?
Elõször a kiadók benevezik a kiadványaikat a különbözõ kategóriákban. Nevezni az elõzõ két naptári évben megjelent albumokat lehet, és csak olyat, amely az elõzõ évi szavazás során nem jutott be az öt jelölt közé.
A benevezett kiadványok három helyrõl szerezhetnek pontokat:
- elõzõ évi bolti eladások
- 200 fõs, széles körû jelölõbizottság
- 9 fõs, szûk, szakmai Fonogram Bizottság
A jelölõbizottságban való részvételre zenei újságírók, rádiósok, CD-kiskereskedõk, producerek és más szakmabeliek kapnak felkérést a kiadóktól, illetve a MAHASZ-tól.
A Fonogram Bizottság egy, a MAHASZ Elnöksége által gondosan kiválasztott szakmai testület, amelynek tagjai alapos ismeretekkel rendelkeznek az egyes kiadványokról és általában a zeneiparról is. Mindenki más-más aspektusból közelíti meg a lemezek elbírálását: van rádiós zenei szerkesztõ, van zenetanár, van mûsorvezetõ, vannak a zeneipar háttérterületein dolgozó szakemberek, stb. A Bizottság tagjai a szavazás elõtt aktív eszmecserét folytatnak egymással, a szakmai szempontok széles palettáját mérlegelve, majd mindenki egyénileg hozza meg döntését.
A 3 helyrõl (eladások, jelölõbizottság, Fonogram Bizottság) összegyûjtött pontok alapján minden kategóriában kialakul 3-3 sorrend. Ezek lineáris összesítésébõl születik meg a kategóriánkénti 5-5 jelölt. Közülük, hasonlóan alapos szakmai diskurzust és mérlegelést követõen, a Fonogram Bizottság tagjai szavazzák meg a végsõ gyõzteseket.

- Miért nem a Moog nyert? Miért nem a Magna Cum Laude nyert? Miért nem a 30Y nyert? Hülye ez a zsûri..? stb.
A Fonogram - Magyar Zenei Díjat évente minden kategóriában egy nyertes viheti haza - s emellett kategórináként 4-4 jelölt nem nyer. Sajátos módon a díjátadók nagy része így mûködik - nem csak Magyarországon. Ez nem azt jelenti, hogy a további jelöltek között ne akadnának kitûnõ, akár kimagaslóan jó produkciók, teljesítmények is. A sportszerûség azonban azt kívánja (kívánná) bármilyen megmérettetés résztvevõitõl, hogy a nyerteseknek gratuláljanak, tudván, hogy már a jelöltek közé kerülni is komoly teljesítmény és nagy megtiszteltetés mindenki számára. A Fonogram Bizottság nagy örömmel konstatálta, hogy 2007-ben számos jó minõségû, magas színvonalú kiadvány született, remek, profi produkcióktól, így egyes kategóriákban valóban nehéz volt a döntés.

- Mégis, mi alapján döntenek?
A Fonogram Bizottságnak összetett a feladata, s többféle szempontot mérlegelve, a szubjektivitásnak minimális, az elfogultságnak semennyi teret sem engedve kell meghozniuk a döntést. Szakmai felkészültségüket tekintve mindez el is várható a bizottság tagjaitól. Az objektív elvárásoknak megfelelve idén is nagyon alapos döntések születtek, melyekre mindenki büszke lehet, még ha esetleg van is, akinek a szubjektív véleményével nem mindig egyezik a végeredmény.
Nagyon fontos a zenei minõség, a profizmus, de az újszerûség, az elõremutatás segítségével adott esetben akár egy új, fiatal, még nem tökéletesen profi, de nagyon ígéretes elõadónak is lehet esélye. Lényeges, hogy az adott lemezt, elõadót a mûfaj keretein belül kell elbírálni, így a popzenei kategória egészen más követelményrendszert támaszt, mint mondjuk a jazz. Legyen a zenének tartalma, mondnaivalója, de ugyanakkor legyen érthetõ, a zenére fogékony hallgatók számára fogyasztható is. Nem a népszerûség dönt, se pro se kontra: a kommersz lemezek között is vannak míves munkák, és a szubkulturálisan magasztalt, egyes médiumok által szûk körben felkapott, "alternatív" elõadók között is vannak valójában kevésbé értékelhetõk. De egyáltalán nem garancia a gyõzelemre az sem, ha egy lemez népszerû volt, sokan megvették, és az elõadót mindenki szereti. A név ez esetben nem kötelez...

- De akkor miért nyert már megint Ákos, ráadásul két díjat? Meg ez a Mark nevû gyerek is kettõt.. egyáltalán ki õ?
Ákos valóban évrõl évre "bezsebel" valamit a Fonogram Díjátadókon. Ákos zenéjét, személyiségét lehet szeretni vagy nem szeretni, egy azonban tény: évrõl évre "odateszi magát"; minden alkalommal színvonalas, átgondolt, kikezdhetetlen produktumokat tesz le az asztalra, legyen az egy új lemez, egy DVD, egy koncertturné stb. Ráadásul az "év dala" kategória az egyetlen, ahol nem a Fonogram Bizottság választja ki a gyõztest: itt a szavazás a Danubius Rádióval együttmûködésben történik, s a közönség, a hallgatók döntik el a végeredményt. Ákos komoly rajongótáborral rendelkezik, így bárminemû közönségszavazáson jó eséllyel indul - de ezt a rajongótábort sem a lottón nyerte, hanem folyamatos, profi munkával, hosszú évek alatt építette fel magának. A DVD-kategóriában pedig csak meg kell néznünk a kiadványt: tartalomban gazdag, igényes kivitelû, értékes termék - ahogy azt egy ilyen kaliberû elõadótól el is várjuk.
Ami pedig a másik idei duplázót, Markot illeti: egy rendkívül tehetséges fiatal énekes, aki nem csak magyarul, de angolul is kiválóan énekel, s megjelenése, habitusa, személyisége alapján is bátran felveheti a versenyt a nemzetközi popmezõnnyel: õ azon kevés hazai popzenei elõadók egyike, aki nem csak a külföldi példák "honosított" utánzataként meglovagolni képes egy divathullámot, hanem amellett, hogy abszolút nemzetközi színvonalú produkcióval állt elõ, saját egyéniségét is képes hozzátenni. Hangsúlyozandó, hogy itt is popzenérõl van szó, tehát sem a muzsikában, sem a szövegben nem a vaskos gondolatokat, virtuóz zenei megoldásokat kell keresni - de Mark lemeze egy minden szempontból vállalható, színvonalas, ugyanakkor közérthetõ és bármikor, bárhol hallgatható, jó poplemez - bár sok ilyen születne Magyarországon.

- Na és a fellépõk? Miért pont õk?
A Fonogram Díjátadó Gálaest mûsorának összeállításánál a MAHASZ több szempontot is igyekszik figyelembe venni: egyrészt minél szélesebb mûfaji kört felölelõ programot, érdekes, színvonalas és változatos mûsort szeretnénk a nézõknek nyújtani, hiszen körükben is nagyon sokféle zenei ízléssel, érdeklõdéssel találkozhatunk. Természetesen fontos az is, hogy a magyarországi hanglemezkiadás minél több szereplõje számára biztosítsunk megjelenési lehetõséget. A legfontosabb azonban az, hogy színvonalas, profi, értékes produkciókat láthassunk - s ez idén minden eddiginél jobban sikerült. Bátran állíthatjuk, hogy minden egyes idei fellépõnk a maga mûfajában kiváló teljesítményt nyújtott, s az összképet tekintve pedig azt láthatjuk: igenis vannak Magyarországon igényes, s egyszerre ígéretes elõadók - a mûfajok legszélesebb skáláján. Így kiválóan megfér egymás mellett a tinik kedvence, a bájos, ugyanakkor dögös Lola, az elektronikus zene határait folyamatosan tágítani képes Zagar, a két, egymástól is különbözõ, de egyaránt fenomenális világzenei produkciót nyújtó Herczku Ágnes-Nikola Parov duó, illetve a Kerekes Band, a fiatalos, lendületes, abszolút ütõképes modernrock csapat, a Subscribe, vagy az angolszász rockzenét oly kiválóan ûzõ The Moog, hogy akár külföldi zenekarnak is gondolhatnánk õket.

- És mi lesz jövõre?
Úgy tûnik, a Fonogram - Magyar Zenei Díj népszerûsége, elismertsége eljutott arra a pontra, amikor kezdjük kinõni eddigi helyszínünket, a Millenáris Teátrumot. Ezúton kérünk elnézést mindenkitõl, akik csak az elõtérben, kivetítõkön tudták nézni a mûsort; mentségünkre szóljon, hogy a meghívón jeleztük is, hogy aki nem érkezik idõben, nagy valószínûséggel nem jut már neki hely a teremben. A nagy érdeklõdésre való tekintettel el kell gondolkodnunk, hogy jövõre hol, hogyan, milyen formában rendezzük meg a Díjátadót, illetve az ezt követõ szakmai állófogadást. Egy biztos: az ideihez hasonló színvonalú programot szeretnénk kínálni mind a szakma, mind a közönség számára, mind a helyszínen, mind pedig a televízió készülékek elõtt.
A magyar zene él, s reméljük 2008-ban is sok nagyszerû elõadóval, kiváló lemezzel találkozhatunk majd, s ismét feladhatjuk a leckét a zsûrinek a döntésnél...