Több mint kétszáz alkotás érkezett a Film-Szabadság-’56 forgatókönyvíró- és ötletpályázatra. A zsűri nyolc fiatal munkáját választotta ki, amelyeket a Magyar Televízió megfilmesít, és 2009. október 23-án bemutat.

Középiskolások és egyetemisták filmötleteiből készít filmet jövőre, a forradalom 53. évfordulójára a köztelevízió. A Miniszterelnöki Hivatal és az MTV pályázatának eredményét ma hirdették ki az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Film-Szabadság-56 nyertesei jelképesoklevelet vettek át, valamint egy különleges, 1956-ot képekben bemutató könyvet, amelyet a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára a Magyar Köztársaság Kormánya adott ki, s amely a világ ötven államfőjének üdvözletét tartalmazza.

A Film-Szabadság-56 pályázati felhívására négy hét alatt összesen 220 érvényes jelentkezés érkezett, többségük, 129 a felsőoktatásban tanulóktól, 77 középiskolásoktól, kettő pedig általános iskolás diákoktól – a legfiatalabb pályázó mindössze 11 éves volt. Néhányan több tervvel is indultak vagy közös munkát adtak be. A kétszázegy magyarországi pályázó mellett kilencen a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból küldték be ötleteiket.

A pályázatokat szakmai zsűri bírálta el, melynek elnökei Bereményi Géza és Pálfi György filmrendezők, tagjai Rainer M. János,az 1956-os Intézet igazgatója, Gryllus Dorka színművész, Seres Tamás, a Magyar Televízió rendezője és Meskó Zsolt producer voltak.

Az eredeti tervek szerint a zsűri hat nyertest díjazott volna, ám a beérkezett művek kiemelkedő színvonalára tekintettel végül hét pályázatot találtak megvalósításra méltónak. A zsűri dicséretében részesült, és elismerő oklevelet kapott emellett öt további pályázó, köztük a sepsiszentgyörgyi Zsók Enikő, Fekete füzet című pályázata alapján

www.magyarorszag.hu/filmszabadsag56 oldalon.

A LEGJOBB FILMÖTLETEK, DÍJAZOTTAK, ELŐZMÉNY

Egy ablakon nézel ki, egy tök idegen házból. És a tank lassan, de biztosan elindul feléd. Egy rossz mozdulat és vége. Vállalod a kockázatot? Rádobnál a tankra egy Molotov koktélt? Gondolhatsz bosszúra, hazára, jobb életre, bármire. De ne a vagányságra. Mert itt nem a merészségről van szó. Hanem miről? Bence Balázs filmötletében négy angyalföldi fiatal keresi az októberi ifjak motivációit. A dialógus a Tesó nagyvárosi dzsungelében, vagy a Fekete kefe háztetőin is érvényes lenne. Csupa tőmondat, képzettársítás, kamaszos önreflexió, ahol a történelem-tanárnő merész dekoltázsáról elkalandozva 56-os srácok, a Freedom Fighterek helyébe képzelik magukat a fiatalok. És a saját kísérletükből megértenek valami nagyon fontosat 56-ról…

Birtalan Ilona Liliána: Lyuk

Elvtársak, van fegyverünk. A harcot tovább kell folytatnunk a szabadságunk és függetlenségünk kivívásáért – gépeli szorgosan a lelkesítő sorokat egy forradalmár valahol egy pincében. Klasszikus jelenet lehetne ez bármelyik forradalom filmjében. De mégsem, mert mindez 56-ban, Budapesten játszódik, és a gépíró félelmében a szájába gyűri és lenyeli a röplapokat, s mire egy újabb, frissen gépelt köteggel alkalmi létráján felküzdené magát a pinceablak világosságáig, már az orosz tankokat hallja dübörögni odakint… Birtalan Ilona Liliána egyetlen képbe tömörített filmötletében persze eljutunk a világosságig. Egy másik történetben, egy másik november 4-én.

Kedves pajtások … sok … sok! Most hallgassuk meg a himnuszt … nuszt … nuszt! Bizonyára mindenki részt vett már hasonlóan induló iskolai megemlékezéseken. Unalmas köszöntőbeszédek, végtelennek tűnő szavalatok, a 12 a. osztály tiszteleg jobbról a zászlónak meg a 12 d-nek. Csigás Viktor Dávid a szokványos kezdetet egy Milos Forman-i szatíra díszletébe álmodta: filmötletében a gimnázium tanulói megvívják a maguk forradalmát tanáraikkal. Pontosabban Herceg és Mezei tanár urakkal, akik évek óta párharcot folytatnak az ünnepség rendezésének jogáért. Sercegő magnóbejátszások, visszhangzó folyosók, tornacipőszagú terek, és néhány szürreális jelenet arról, hogyan érvényesül „a diákok akarata”, akik egy sajátos forradalommal vívják ki az 56-os megemlékezés jogát.

Hidasi Kata és Harasztos Péter: Corvin-köz

Corvin-közben összegyűltek rég a nagyfiúk, fegyvert fogtak egy-kétszázan, nem volt más kiút… − énekeli Cseh Tamás 56-ról. Nem volt más kiút – erre a gondolatra fűzte fel Hidasi Kata és Harasztos Péter a film ötletét. A szinte még gyerek magyar kőműves-tanuló és a fiatal orosz katona találkozását a vérzivatarban mindkét szemszögből megismerjük. Látjuk, hogy a pesti utcán nem hősök és barbárok kerülnek szembe, hanem egyszerű fiúk. Számukra a szabadság nem egy eszme, amiért küzdeni muszáj, inkább egy tányér leves a tűzszünetben vagy a dezertálás édes gondolata. Egy kamasz és egy fiatal felnőtt, akiknek dönteniük kell: az egyikük meghal, a másikat pedig örökké kísérteni fogja ez a tett.

Múltunk nemcsak körülöttünk letelepedve, hanem bennünk leülepedve is tovább él − ez derül ki Kiss Emma történetéből, amely a Móricz Zsigmond körtéren ér körbe. Egy gimnázium 56-os emlékműsorra készül: a diákok jeleneteket adnak elő a forradalomból, fotómontázsokat és ügyes animációkat készítenek a körtéri eseményekről. A műsor apropóján egyikük házibulira hívja össze a színjátszó kör tagjait. A fiúk azonban sokkal inkább a lányokért küzdenek, mint a színpadi sikerekért. A két vezér vetélkedése odáig fajul, hogy egyikük végül a Feneketlen tóban köt ki. Kakaskodásukból kiderül: ellenszenvük régi gyökerekre vezethető vissza. Mindkettőjük nagyapja harcolt 56-ban, de csak egyiküké a forradalmárok oldalán…

Sztálinnak sok kérdésben igaza volt – erősködik az a fura alak Pesten. Egy bizonyos Imre egy bizonyos Sándornak. 2009-et írunk. Nevezett Sándort, a Petőfit azért küldték ide ezen az október végi napon, hogy rendet tegyen Imre, vagyis Nagy Imre fejében. A mai Pesten tanácstalanul sétáló öregnek ugyanis sejtelme sincs, miért is ünneplik őt az utcán az emberek 53 évvel a forradalom leverése után. Tucsni László filmnovellájában azonban épp ezek az emberek adnak választ a különös pár kérdéseire.

Az 1956-os miskolci sortűz nem tartozik a forradalom gyakran emlegetett eseményei közé. Pedig csaknem tízezren követelték a szovjet hadsereg azonnali kivonulását október 26-án az ÁVH épülete előtt. A tüntetésnek az ablakból leadott lövések vetettek véget. A két éve felavatott emlékfalon ma 25 áldozat neve olvasható, köztük a 13 évesen értelmetlenül meghalt Misley Emeséé. Vajon ki lehetett ő, és hogyan keveredett a tüntetők közé? Vonzotta a forgatag, vagy csak véletlenül sétált arra? Varga Katalin arra törekedett filmötletében, hogy arcot, történetet adjon Misley Emesének. A diáklány talán csak hírből ismerte a forradalmat, és egészen más tűz égett benne. Talán félt az utcán zajongóktól, és sietett hazafele azon az estén. De az is lehet, hogy randevúra készült, azért kockáztatta meg az utat. Sokféleképpen eshetett, hiszen olyan történet ez, aminek csak a végét ismerjük.

A Film-Szabadság-56 forgatókönyvíró- és ötletpályázat nyertesei:

• Bence Balázs (Budapest): Október Ifjak
• Birtalan Ilona Liliána (Budapest): Lyuk
• Csigás Viktor Dávid (Veresegyház): 1956
• Hidasi Kata és Harasztos Péter (Budapest): Corvin-köz
• Kiss Emma (Budapest): Befürödve
• Tucsni László (Zalaszentgrót): Októberi séta
• Varga Katalin (Miskolc): Misley

• Gábor József Levente (Budakeszi): Két hét szabadság
• Győrik Zoltán (Leányvár): Buszmegálló
• Bernáth Szilárd (Budapest): Szabadok
• Szőcs Petra (Budapest): Fénykép
• Zsók Enikő (Sepsiszentgyörgy): Fekete füzet

A Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Televízió 2008 októberében hirdetett forgatókönyvíró- és ötletpályázatot középiskolásoknak és felsőoktatási hallgatóknak azzal a céllal, hogy a fiatalokat is bevonja, gondolkodásra késztesse az 1956-os forradalommal, a fiatalok forradalmával kapcsolatban. A pályázatra 30 évnél fiatalabb diákok jelentkezhettek magyar vagy határon túli magyar oktatási intézményekből nyolcperces filmetűd-tervekkel, vagy három oldalnál nem hosszabb ötletekkel 2008. október 28-ig.