Az 1970-es évek második felében a nyugat támogatását élvező Románia, és annak vezetői az anyanyelvű oktatás, a könyv- és lapkiadás, valamint a közművelődés rohamos visszaszorítását tűzte ki céljául. E politika áldozatai voltak azok az egyetemet végzett magyar fiatalok is, akiket szisztematikusan anyanyelvi környezetüktől távolra helyeztek dolgozni.
A Ceausescu-rendszer nem bízott semmit a véletlenre, nacionalista politikáját tervszerűen építette fel. Nagy súlyt fektetett a nyugati kapcsolatok ápolására, például „kilógva a béketáborból”, a szocialista országok közül egyedül Románia vett részt az 1984-es Los Angeles-i olimpiai játékokon. Az országhatárokon belül azonban gyakran semmibe vette az emberi jogokat. A magyar autonóm tartomány megszüntetésével a tömbben élő magyarság egységét morzsolta szét, falurombolás terve pedig a jobbára magyar közösségek teljes asszimilációját szolgálta. A magyar értelmiség megtörésére az egyetem utáni kihelyezések gyakorlatát vezette be: lehetőség szerint az erdélyi egyetemeken végzett magyar diákokat a Kárpátokon túlra helyezték, munkát csak a legeldugottabb moldvai, olténiai, baragani kisvárosokba, de többnyire falvakban adtak nekik. A kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott fiatalokat német, angol, orosz nyelvi tanulmányaik alapján Regát isten háta mögötti vidékeire száműzték. Aki nem foglalta el katedráját, nemcsak pénzbüntetésre számíthatott, hanem gyakran még fizikai munkát sem kaphatott: a teljes munkanélküliség várta.
A Magyar Televízió Száműzött pályakezdők címmel október 16-ától kezdi sugározni a kolozsvári Video-Pontes stúdió négyrészes dokumentumfilm-sorozatát a kihelyezettek megpróbáltatásairól.
„A teljes fizikai és lelki kiszolgáltatottság kafkai világában éltünk – emlékezik vissza e nehéz időkre Maksay Ágnes, a film rendezője, aki maga is megszenvedte az embertelen intézkedéseket. - Amikor a párnákkal eltakart telefonoktól távol már azt kezdtük suttogni, lehetőleg zene mellett, hogy már ennél rosszabb nem lehet, akkor hozták e hírhedt utasítást.”
A film készítői nyolc magyar nemzetiségű tanárral látogattak vissza azokra a helyszínekre, ahol pályafutásukat kezdeni kényszerültek. A furcsa, de tanulságos éveket egykori kollegáikkal, családtagjaikkal együtt elevenítik fel. A kor hangulatát, a rezsim abnormális gondolkodását eredeti filmfelvételek illusztrálják, és a diktatúra szlogenjeivel, amely szerint életszínvonal tekintetében Románia elhagyta a legfejlettebb kapitalista országokat, és sehol nincs oly jó dolga a kommunista ifjúságnak, mint Romániában, a rideg valóságot állítják szembe.
A dokumentumfilm-sorozatot csütörtökönként, október 16-án, 23-án, 30-án és november 6-án, magyar idő szerint 9 órakor láthatják a nézők az m2 csatornán.
