Bellini

Másfélszázadik adásához érkezett a Sírjaik hol domborulnak. Az egykori honvéd hadisírok felkutatására alapított kegyeleti műsorhoz évente több száz reménykedő levél érkezik.

Mind az első, mind a második világháborúban a magyar hadsereg állományát a történelmi Magyarország területéről sorozták be, így a katonasírokban nyugvó hősi halottakat is az egész Kárpát-medencében gyászolták. Nagyon sok család a mai napig sem tud eltűnt szeretteiről. Az egykori hadszíntereken elesettek adatai az archívumok megnyitásával folyamatosan kutathatóvá válnak, így sokak számára feléledt a remény, hogy hozzátartozóikról információt szerezhessenek.

A Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? című műsora három éve karolta fel az eltűntek ügyét, s kitartó kutatással több száz katona, munkaszolgálatos és munkatáborba küldött elhunyt sírját azonosította. A humanitárius munkát azonban csak elkezdeni lehet, a beérkező segítségkérő levelek évekre adnak feladatot.

„Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a háború csak egy idősebb generációhoz kötődik – fogalmazza meg az adások készítése során összegyűjtött tapasztalatait Havasi János szerkesztőségvezető. – Egyre több olyan fiatal fordul hozzánk bizalommal, akiket érdekel hozzátartozójuk sorsa. A műsor jól kiegészíti a túlterhelt állami szervek munkáját, és a média nyilvánosságának segítségével segít a rászorulókon.”

A hetente, keddenként 15.50 órakor az m1-en jelentkező (következő hétfőn az m2-n hajnalban és délelőtt megismételt) összeállításban gyakoriak a határon túlról érkező tudósítások.

Emlékezetes a közelmúltban az Úz völgyi hadisírokról készített alkotás, Simon József munkája. Az adás a több mint ezer hősi halottnak állít emléket, akik 1944 augusztusában a román átállás után a többszörös túlerő ellen védték a Hargita és Bákó megyét elválasztó völgyet. A 11. Székely Határőr Zászlóaljat, a szövetséges Románia határán, fiatal tapasztalatlan katonákból, leventékből állították össze, akik a legcsekélyebb esély nélkül vették fel a küzdelmet a harcedzett, gépesített szovjet alakulatok ellen.

Különösen érdekesnek ígérkezik a szeptember 16-ai jubileumi adás. Az Arad megyei simonyifalvi és kőröskisjenői svábok kitelepítéséről Puskel Tünde Emese készített megrázó filmet. A javarészt fiatalokból álló csoportot Krivojrog bányáiba vitték, ahol az embertelen bánásmód és az éhezés következtében legtöbbjük elpusztult. A Gyimesi-szoros bunkereit és védőállásait a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila dolgozta föl.

A műsor gyakran tesz közzé a sajtóban is felhívásokat, legutóbb egy Galíciában megtalált fénykép azonosításában kérték a nézők segítségét.

A Szeretteink emlékére kezdeményezés több határon túli lap összefogásával közösen született, a beérkezett levelek a családtagot elvesztett utódok emlékeit elevenítették fel.