Mihályfy Sándor Ábel-trilógiáját vetíti a 28. héttől vasárnaponként az m2. A tudáscsatorna irodalmi adaptációk tucatjaival várja nézőit a nyári iskolai szünetben.
Mihályfy Sándor, az MTV tavaly elhunyt Balázs Béla-díjas rendezője az 1980-as Indul a bakterházzal érte el legnagyobb sikerét. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy dokumentumfilmek rendezésével kezdte pályafutását, és − ahogy egy interjújában elmondta − valójában a „nemes irodalom” vezérelte a filmművészethez. Négy évtizedes televíziós munkássága alatt játékfilmek és tévéjátékok tucatjait rendezte, nevéhez fűződnek a többi közt a Kertész utcaiak, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a Margarétás dal és a Titkos háború című alkotások.
Tamási Áron remekműve, az Ábel-trilógia feldolgozása rendezői pályafutásának egyik legjelentősebb vállalkozása volt. Az 1993 és 1998 között készült, háromszor két részes tévéfilmen Kányádi Sándorral és Tompa Miklóssal, a Székely Színház megteremtőjével, Tamási Áron gyerekkori barátjával dolgozott együtt.
A trilógia első részének helyszíne az 1920-as évekbeli Erdély. A terület az első világháborút követő békeegyezmények alapján ekkor már Romániához tartozott. Ábel egy szegény parasztcsalád leleményes kamasz fia, aki szűkös megélhetésük miatt dolgozni kényszerül. Édesapja kíséri el a havasokba, ahol erdőőrként a kitermelt tűzifa felügyeletét látja el. Odafenn csak önmagára és éles eszére számíthat. Az 1993-ban megfilmesített történethez a hólepte Hargita képei nyújtanak emlékezetes látványt. Az Ábel a rengetegben című filmet július 13-án, 17.40-től vetíti az m2.
A trilógia második részében (Ábel az országban,július 20.) Ábel a természet világából eljut a városba: egy fogorvos segédjeként járja az országot. Kíváncsisága és csavaros észjárása miatt rengeteg kalandba keveredik. Egy börtönben eltöltött éjszaka után kezd el gondolkodni azon, mi célra vagyunk a világon. Kérdésére azonban csak a harmadik részben kapja meg a választ. A húszas évekbeli kivándorlók tipikus történetét megtestesítő Ábel Amerikában (július 27.) című filmben főhősünk New Yorkban próbál szerencsét. Itt fogalmazza meg tanulságként: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. A címszereplő Ilyés Levente mellett többek közt Széles Annát, Héjja Sándort, Csiki Andrást, Epres Attilát, Reviczky Gábort, Szarvas Józsefet, Bánsági Ildikót és Dörner Györgyöt láthatják a trilógiában a nézők.
Június második felétől irodalmi adaptációk egész sorát vetíti az m2. A Képernyőre írt könyvek című, hétköznap koradélutánonként vetített sorozatban háború utáni, főként 60-as, 70-es évekbeli játékfilmeket láthatnak az érdeklődők: többek közt Németh László (Gyász), Móricz Zsigmond (Barbárok), Ottlik Géza (Hajnali háztetők), Szabó Magda (Danaida) és Mikszáth Kálmán (Beszterce ostroma) regényeinek feldolgozásait, illetve több Jókai-műből készült filmet, mint A lőcsei fehér asszony, az Erdély aranykora, valamint az És mégis mozog a Föld. A Filmregény című sorozatban pedig háború előtti irodalmi filmadaptációkat vetít vasárnap délutánonként a csatorna. Itt láthatják például Gárdonyi Géza Ida regénye, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival és Jókai Mór Fekete gyémántok című klasszikusainak híres adaptációit a nézők.
