A zsiradékok energiaforrásként szolgálnak a szervezet számára, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, elengedhetetlenül fontosak a sejthártya felépítéséhez, egyes hormonok működéséhez. Ebből is látszik, hogy zsiradékokra tehát szükségünk van.
A telített zsírsavak hosszú távú fogyasztása bizonyíthatóan hozzájárul a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez, így a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Sajnos telített zsírsavak túlzott fogyasztása jellemző Magyarország lakosságára, ám nincs ez másképp az Egyesült Államokban esetében sem.
A telítetlen zsírsavak, és leginkább a többszörösen telítetlen zsírsavak rendszeres fogyasztása viszont csökkenti a vér koleszterinszintjét. A telítetlen zsírsavak közül az egyszeresen telítetlenek főként az olívaolajban, repceolajban, valamint a diófélékben, és egyéb olajos magvakban találhatók jelentős mennyiségben; a többszörösen telítetlenek jelentős forrásai pedig a napraforgó-, szója-, kukoricacsíra-olaj és az ezek felhasználásával készült margarinok.
Az elmúlt húsz évben egyre több kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy a transzzsírsavak rendszeres fogyasztása ugyanúgy növeli a koleszterinszintet, mint a telített zsírsavaké. De mi is az a transzzsírsav?
A transzzsírsav növényi olajok hidrogénezése során is keletkezik, ám a kérődző állatok gyomrában is, így azok húsában és tejében is található transzzsírsav.
Valamint transzzsírsav található például a különféle kekszekben, édességekben, olajban sült húsokban, vagy a sült krumpliban.
Korábban a margarinokban is nagyobb volt transzzsírsav-tartalom, mivel a margarinok fő alapanyaga a növényi olaj, amelyet hidrogéneztek. Ma már a hidrogénezés nem jelenti feltétlenül, hogy magas lesz a termék transzzsírsav-tartalma, úgyanis sikerült a gyártási technológiát úgy továbbfejleszteni, hogy ezt ki lehessen küszöbölni. Ettől függetlenül az Unilever a margarinokat a gyártás során nem hidrogénezi, és az új előállítási eljárásnak köszönhetően a magyar boltok polcain lévő, Unilever által forgalmazott margarinok transzzsírsav-tartalma kevesebb, mint a WHO által ajánlott 1%.
A túlzott zsírbevitel jelentősen növeli étrendünk energiatartalmát - elhízáshoz vezethet, növelve számos megbetegedés (szív- és érrendszeri elváltozások, egyes daganatok, időskori cukorbetegség) kialakulásának kockázatát. Ezért fontos a zsírbevitel mennyiségét szem előtt tartani, ami a napi teljes energiabevitel körülbelül 30 százaléka lehet, ez naponta körülbelül 60-70g zsiradékot jelent.
Bizonyos főzési technológiai változtatásokkal és alapanyagok gondos megválasztásával egészséges, alacsony zsírtartalmú étkek kerülhetnek asztalunkra.
Ha főzés előtt például a látható zsiradékokat eltávolítjuk a húsokról, a szárnyasok bőrét lefejtjük; ha az elkészült húslevesről, pörköltről leszedjük a zsírt, ha a húsok tűzdelésére szalonna helyett aromás, friss fűszernövényekkel ízesített zöldségeket használunk; szendvicseinkbe pedig sovány csirke-, pulyka felvágottat vagy halat teszünk – normális mértékű lesz a napi zsírfogyasztásunk. Persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az édességek is tartalmaznak zsiradékot, nem beszélve a vajas, vajkrémmel töltött süteményekről. Helyettük válasszunk friss vagy aszalt gyümölcsöket, müzliszeletet.
A mindennapokban valóban nem egyszerű mindig mindent észben tartani, táplálkozásunk összes elemére figyelmet fordítani. Kis lépésekkel azonban elérhetjük, hogy tudatosabban táplálkozzunk és harmonikusan, betegségek nélkül élhessünk.
