Az Etnorom klubbal hidat akarunk építeni, a zene, a tánc és az információ hídját a roma közösség, a kortárs közönség, a média, a társadalom és az integráció iránt érdeklődők között – valamint azok között, akiket mindez egyeltalán nem érdekel, csak bulizni akarnak egy jót.
Cím: Almássy Téri Szabadidőközpont, Bp. 7.ker., Almássy tér 6. www.almássy.hu
Etnorom koncert és táncház: szabolcsi roma táncok Balogh István „Pacalával”
Beszélgetés: „Tánc a bokorban”: Pacala, az ország legjobb szájbőgőse útja Szabolcsból Pestre. Szájbőgő workshop Pacalával.
Vendégegyüttes: Rományi Rotá
Meghívott előadó: Varga Ilona (Kossuth Rádió, Cigány Félóra)
Téma: „A Fekete Hang” - romák a médiában.
Etnorom koncert, hastánc-ház és beszélgetés Ceglédi Alexandrával www.alexandradance.com
Téma: „Botrány. Hastánc, mint a roma
tánckultúra része?!”
A magyarországi romák táncaiban a nő nem mozgathatja a csípőjét. Más a helyzet a Törökországba és Egyiptomba vándorolt „sinti” és „ghawazee” cigány törzsek táncaiban, ahol a csípőrázás - a termékenység szimbóluma - a női tánc egyik fő eleme. A történet kezdete az i.sz. 1-10.szd. közötti időszakra nyúlik vissza, amikor a romák (indo-európai nép) tömegesen hagyták el Észak-Indiát. A mai Törökország területén kettévált útjuk: egy részük Oroszország, Bulgária, Románia, a Balkán és Magyarország felé vándorolt tovább, más csoportok pedig Észak-Afrika, Egyiptom, Marokkó, majd Andalúzia irányába. A vándorló roma törzsek táncai, zenéje kitörölhetetlen nyomot égetett a befogadó térségek kultúrájába. Az i.sz. 7.szd-tól, az iszlám térhódításával Törökország és az arab világ női egyre inkább a hárem (a ház nők által lakott része) zárt világába szorultak vissza. Szórakozásra csak itt, valamint a hammamokban (törökfürdő) volt alkalmuk. Ünnepeikhez - mint például az esküvőt megelőző, együtt töltött napok, amikor a menyasszony megkapta férjes életéhez a kellő „instrukciókat”, valamint testét feldíszítették a szent henna festék mintáival - a vándorló cigány törzsek táncosnőit hívták, akik táncaikban szabadon használták a testüket: dinamikus termékenységi elemeket, medence- és csípőrázásokat - a mai hastánc alapmozdulatait.
A magyarországi roma nők nem voltak elragadtatva a hastánctól – egészen 2005-ig, amikor Ceglédi Alexandra lett az Etnorom szóló táncosa. Alexandra forradalmat indított el: táncát látva a roma nők kezdték tisztelni, sőt - ki nyíltan, ki titokban - megszeretni a hastáncot, a táncot, amely a messzi Keletre vándorolt „unokanővéreik” ősi tudását hordozza.
Etnorom koncert és táncház: szabolcsi roma táncok Balogh István „Pacalával”
Meghívott előadó: Daróczi Ágnes, Pro Renovanda díjas roma kulturális szakértő
Téma: „A szivárványszínű lecsó. Hagyomány és integráció - 2007”
Vendégegyüttes: Khámorro
