Bellini

A "Minden állomás" című lemezéért 2007-ben Az év pop albuma Fonogram-díjat kiérdemlő Magna Cum Laude eddig olyan gyöngyszemekkel gazdagította a hazai könnyűzenét, mint a "Vidéki sanzon", a "Lehet, hogy eltört", a "Visszhang" vagy a "Színezd újra". Egyszerű, letisztult dalszerkezetek, finom, érzelmes dallamok, tartalmas szövegek - bár egyszerűnek tűnhet a siker receptje, a gyulai zenekar olyan egyedi ízt kölcsönöz a szerzeményeknek, melyek tátongó űrt töltenek be a honi zenei palettán. Ennek legújabb remek példája új daluk, az "Átkozott nők".

A zenekar koncertjei, fesztiválfellépései telt házasak, a srácok a rádiók és a zenecsatornák egyik legnagyobb kedvencei. Kortól és nemtől függetlenül szinte nincs olyan zenerajongó, aki ne tudná gyűjteményében az időközben aranylemez státuszt elért "Minden állomás"-t vagy a tavaly megjelent "Magnatofon"-t.

Az igazi, vérbeli "Magnás" album harmadik kislemeze az "Átkozott nők". A nem mindennapi címmel rendelkező, hamisítatlan nyári slágernek ígérkező dalról a szövegíró, Kara Misa a következőket nyilatkozta: "Az átkozott nők címe alapján könnyen gondolhatnánk, hogy nem az a tipikus, hölgyeinket körbeugráló, babusgató, udvarlós nőnapi dalról van szó, ám a felszín alatt mégis eme különleges nemnek állít tiszteletet, férfitársaink mélységes hódolatát felvonultatva, szemet hunyva a minden egyes párkapcsolatban előforduló viszontagságok felett. Ki ne próbált volna már helyrehozni egy kicsiny kis tévedést, egy hatalmas virágcsokorral, mely túlzott átláthatósága miatt, csődöt mondott? Mert bizony Isten lányainak meg van az a csodálatos képessége, hogy több kilométeres távolságból is kiszagolják, ha emberük mellett nem feltétlenül rózsa illatú dolgok történnek. Ilyen és hasonló bűnök és vétkek fölött tör pálcát a Magna Cum Laude új dala, dacolva a női lélek legbelsőbb bugyraival, hisz mi lenne velünk, férfiakkal, ha nem lennének ezek az átkozott nők?"